Gratulálunk a díjazottaknak és a magyar válogatott minden tagjának a kitűnő szereplésért!

Mazzag Bálint — bronzérem
Diviki-Nagy Botond — dicséret (honorable mention)
Souly Alexandra — dicséret (honorable mention)

Vértes Judit kísérőtanár naplójából:

A magyar nyelvészeti olimpikoncsapatok első napja

2016. július 23-án délután felszállt velünk az Emirates légitársaság gépe, hogy Bangalore-ba (Bengaluru), majd onnan az idei olimpia helyszínére, Májszúrba vigyen. 
Az összesen majd tíz órás repülés, a 4 órás Dubaiban töltött transzfer, de leginkább az utolsó szakasz 5 órás buszozása alaposan összegyűrt bennünket. Utóbbi alatt az ablakból kinézve nem a turisták számára kiszínezett Indiát láttuk, hanem az igazit: hajmeresztő autóközlekedést, pazar színű szárikba öltözött nőket, úton-útfélen tébláboló teheneket, bódévárosokat és modern irodaházakat, szemetet válogató súdrákat.
Az Infosys májszúri campusára érve azt tapasztaltuk, hogy ez egy szigorúan felügyelt, zárt terület, s bár itt immár harmadszor vizsgálták át poggyászainkat, kárpótolt bennünket, hogy szobáink tágasak és tiszták, s ha kilépünk az ajtón egy floridai üdülőpark jellegű környezetben találjuk magunkat.
A vacsora helyi ízekkel kínált meg minket, s a hűvös esti levegőben szállásunkra visszasétálva mindannyian eltökéltük, hogy azonnal pótoljuk az egy napja halmozódó alváshiányt. 
Holnap regisztráció, ünnepélyes megnyitó és egy izgalmas előadás vár bennünket India nyelveiről. Hamarosan újra jelentkezünk.

India 2.nap

A hétfő természetesen reggelivel indult, s egyébként megtudtuk, hogy a hét folyamán minden nap India más-más tartományának ízvilágát szeretnék bemutatni nekünk – vagyis megkóstoltatni velünk. (Tegnap nem esett szó róla, de az étkezőben csakúgy, mint az egész Infosys campuson zavarba ejtően népes személyzet gondoskodik jólétünkről, a tisztaságról, a kert karbantartásáról, a hibaelhárításról. A vállalat a környék fontos és megbecsült munkaadója lehet, sokak megélhetését biztosítja.) 
Néhányan még reggel kipróbálták a kölcsönözhető bicikliket és körbetekertek a területen, majd 10-től elmentünk regisztrálni, ahol megkaptuk a welcome-csomagunkat. Ebben egy tetszetős és tartalmas tájékoztató füzet, tollak és egy az olimpia logójával ellátott fémkulacs volt. A legeredetibb ajándék viszont egy ún. “khadi kurta” volt (választható színekben és méretben), amely nem más mint egy tradicionális férfi viselet, pamut szőttesből készült térdig érő (szóval nem is rövid!) ing-tunika. Fel is vettük őket egy közös fénykép erejéig, de Győző szerint inkább esőköpenynek néztek ki.

Ebéd után még egy kicsit csapatépítőztünk is, és aki tudni szeretné, hogy lesz „A pálmafák világosan ragyognak az esőcseppeken keresztül a hajnali fényben.” mondatból „A felkelő nap megvilágítja a lombikfürdőt egy ablakon keresztül.”, az keressen bennünket a FB-on.

A nap fénypontja egyértelműen az ünnepélyes megnyitó volt, ahol minden eddiginél több, 31 ország 44 csapatának 173 résztvevőjével hivatalosan is elkezdődött a 14. Nemzetközi Nyelvészeti Olimpia. Belépés előtt és egy szertartásos mécsesgyújtás után egy sárga pöttyöt (szerintem kurkumából volt) tettek a homlokunkra. A házigazda indiaiak pedig a szervezők, szponzorok és zsűritagok méltatása után meglepő módját választották a részvevő országok bemutatásának: bollywoodi filmrészletekben kellett ráismernünk a sajátunkra és ezt értsétek szó szerint – vagy a forgatási helyszín, vagy valamilyen kulturális utalás alapján valamennyi azonosítható volt. Amelyik csapat felismerte az övét, annak fel kellett állnia, s úgy köszöntötték (igaz, mi elsőre elbakiztuk, mert a Margit hídnak néztük valamelyik pétervári hidat). Ivan Derzhanski nagy ováció közepette a tőle megszokott fanyar humorral adta elő az egyéni verseny szabályait és a praktikus tudnivalókat, s természetesen az is kiderült a bemutatójából, hogy a nyelvészet bölcsője (is) India.

Az ünnepélyt Anvita Abbi nyelvészprofesszor előadása követte az indiai nyelvek sokszínűségéről. Arról beszélt, minek alapján tekinthető az itt beszélt több mint 1600, 7 különböző nyelvcsaládba sorolható nyelv hasonlónak. Nemcsak a téma, hanem a hozzá használt illusztrációk is osztatlan tetszést váltottak ki a közönségből, tudniillik kisebb, Indiához tartozó szigetek kihalóban lévő nyelveiből hozott maga rögzítette hanganyagokat, felvételeket.

A vacsorai menü megint elképesztő volt; dal makhani (indiai lencsefőzelék), bárány korma, csatni, többféle curry – úgy fest, hogy a fogyókúrának itt lőttek!
S ma ismét hamar nyugovóra térünk, mert holnap (kedden) reggel 9-kor kezdetét veszi az egyéni verseny, így mindenkinek szüksége lesz az energiáira.

IOL-kirándulás – szerda

Amint az szokás, az egyéni és a csapatverseny közötti napon, szerdán minden résztvevő számára kirándulást szervez a vendéglátó ország, s ez így történt ma is, Májszúrban. Csak az egyéni feladatot javító zsűritagok maradtak egész nap a campuson s azon szorgoskodtak, hogy a pénteki eredményhirdetésre minden elkészüljön.

Az ebédlő elé gurultak be az – ezúttal szerencsére – tágas és légkondicionált buszok, melyekkel rotációban a Somanathapura és Chennakesava templomhoz, az onnan nem messze található Shivanasamudra vízesésekhez illetve egy biofarmra látogattunk el. A vízeséseket sajnos csak távolról csodálhattuk meg, de az egyik kilátónál néhány majom is üldögélt unottan kurkászgatva, akiket mindenki lelkesen fényképezett. A templom 750 éves, gazdagon faragott csillag alakú épületében, ahova csak mezítláb mehettünk be, három kicsi szentély van, s a főépületet egy négyszögletes oszlopcsarnok veszi körül. Nem győztük kattogtatni a fényképezőgépeket, annyi különleges szobor és dombormű díszítette a falakat. A farmon helyi viseletbe öltözött dobosok és táncosok fogadtak bennünket, majd egy nyitott sátorban étellel kínáltak meg, ezután pedig büszkén körbevezettek bennünket az ültetvényen, ahol az általuk termesztett növényeket és saját kezűleg épített skanzenszerű épületeiket mutatták be. Az itt gazdálkodóknak szakemberek tanítják a mezőgazdasági ismereteket. Célul tűzték ki, hogy nem csak önellátó, hanem piacra is termelő gazdaságot hoznak létre, visszahonosítják a kipusztult növényzetet és elköltözött madárvilágot.

Este a vacsora után a hagyományos IOL-jeopardy (kvízvetélkedő) zajlott a Gandhi-előadóteremben (itt volt a megnyitó ünnepség és lesz a zárás is), ahol a közönség lett a győztes.

Most épp a Floating Restaurant (nevét onnan kapta, hogy egy halas medencére épült) előterében ülünk; Vera, M. Bálint, Soma, Alexandra és Boti egy lengyel és egy brazil versenyzővel kiegészülve vadul kentkupéznak. Holnap csapatverseny, lassan nyugovóra térünk.

Csapatverseny napja

A nyelvészolimpián a csapatainkat kellemetlen meglepetés érte: a csapatversenyen nem írásos, hanem hanganyagos feladatot kaptak! Ilyesmi korábban nem volt (legalábbis tudomásunk szerint), és nem is készültünk rá… Most aztán tényleg nagyon kell drukkolni.